Nem mert sírni, de ha átöleltem, kitört belőle
Fogtam a karját, a lábát, amíg mosdatták
Látszott hogy, nagyon örül nekem
Homlokát az enyémhez támasztotta
Csókok helyett összenyalogatott
Fogtam a kezét amíg el nem aludt, és utána is sokáig
Meglepett amikor ő is jött hozzám lebirkózni, nem szokott ilyet
Szerette, ha mellé tettem a fejem, simogatott, a szemem nyomkodta
Azt hittem korán jöttem, még alszik, elfáradt
De meghalt.
Kis szíve még dobogott, de egyre gyengébben, mintha a lelke távozna szép lassan
Lélek = szeretet. Neki nagyon sok volt, egy hétig tartott, amíg elfogyott.
